Székelyudvarhelyen készültek az új szezonra U11-es és U12-es labdarúgóink
2024. 08. 15. (csütörtök) 22.34Szakosztályunkat harminc gyerek és hat edző képviselte az edzőtáborban. A felejthetetlen napokról Kozma Mihály szakosztályvezető készített beszámolót, melyet változtatás nélkül közlünk.
Labdarúgó szakosztályunk jelmondata: „Játékost képezünk, embert nevelünk”. Ennek szellemében rendezzük meg minden évben a 11 és 12 éves korosztályaink számára a szakmai és emberi nevelést elősegítő edzőtáborunkat. Erre a célra helyszínül az idén is Székelyudvarhely városát választottuk, ahol mindig kiváló infrastruktúra áll rendelkezésünkre. A szállás, étkezés és a pályák egy helyen ideális lehetőséget kínálnak minden alkalommal, szükség esetén még a sportcsarnokban is edzhettünk.
Körzetközponti szerepünk révén a Bozsik programban ez a két korosztály a kiemelt fontosságú, ezért ezeknek a gyerekeknek biztosítottuk elsősorban ezt a lehetőséget. A kisebb korcsoport hosszabb távú utaztatását nem látjuk indokoltnak. A fő cél: a szakmai képzés mellett a versenyeztetés és a gyermekek önállóságra nevelése, a közösség erősítése, magyarságtudatuk elmélyítése.
Az U11-12-es korcsoport élettani sajátosságai előírják számunkra, hogy a technikai képzés alapjainak lerakását ebben az időszakban kell befejeznünk. Ki kell választanunk azokat a tehetségeket, akiket a Tehetség központunknak szeretnénk megmutatni és felajánlani. Mivel eddig a képzés jószerint az egyének fejlődéséről szólt, most már egyre inkább át kell tenni a hangsúlyt a csapatépítésre. Éppen ezért, ezeknél a korosztályoknál már a csoport és csapat taktika alapelemeit is meg kell tanítanunk és sulykolnunk. A közösség megerősítése a pályán és a pályán kívül is ebben segít bennünket így ezt alapvető feladatunknak tekintjük.
Az egymásra utaltság és egymás kisegítése legfontosabb nevelési elvé lép elő. Mindemellett az önállóságra szoktatás, a szülőkről történő észrevétlen leválás elősegítése is feladatunk ebben a korosztályban. A magyarságtudat erősítése pedig egy önként vállalt küldetés a részünkről, mert ezzel sem a szülők, sem az iskola nem foglalkozik kellő mértékben. Azzal, hogy a tábor Székelyudvarhelyen van szembesülhetnek a gyerekek a székelység kulturális értékeivel, hazaszeretetével és megérthetik miért beszélnek a határtól 450 km-re is magyarul.
Mentalitásból, küzdeni akarásból és összefogásból is van mit tanulni tőlük. A két korcsoportból összesen 30 gyereket tudtunk elvinni az útra. Minden korcsoporthoz két-két edzőt rendeltünk, akiknek munkáját egy szekcióvezető és a szakmai igazgató segítette és felügyelte. Minden nap tudtunk edzeni és mérkőzéseket játszani a helyi csapatok ellen. A mérkőzések között elegendő pihenőnk volt, a folyadékellátás és a napi háromszori melegétkezés biztosított volt a játékosok számára. Külön ételt tudtunk biztosítani a két ételérzékenységgel küzdő gyermeknek is. Orvosi ellátást biztosítottunk a gyerekeknek, de szerencsére erre ezúttal nem volt szükség. Mindezek mellett mindenkire külön kötöttünk nemzetközi biztosítást is. Az utazáshoz szükséges szülői beleegyező nyilatkozatot mindenkitől megkaptuk, a gyermekek ingyenesen, térítésmentesen vehettek részt a táborban.
A hosszú utazást több megállással szakítottuk meg így a gyerekek jól bírták a több mint nyolcórás utazást. Megérkezésünk után azonnal elfoglaltuk a szállásunkat a székelyudvarhelyi Rákóczi centerben, ahol ismét meleg fogadtatás és kiváló körülmények vártak bennünket. A délutáni ebéd elfogyasztása után egy kis csendespihenő következett, majd vacsora előtt rövid helyzetértékelést és egy kis elméleti oktatást kaptak a gyerekek.
Megtörténtek a szobaközösségek csapatkapitányainak a megválasztásai is, akiknek feladata a rend és a belső fegyelem biztosítása az alkalmi szobaközösségben. A kapitányokat a gyermekek választották meg maguk közül, kialakítva ezzel saját hierarchiájukat és kijelölt szószólójukat. A futballcsapatban ez a feladatkör egyetlen személyre esik, így azonban már korán látszanak a potenciális jelöltek, akik már élvezik a közösség elismerését. Vacsora után még egy darabig az olimpiai közvetítést nézhették meg csoportosan a gyerekek, majd korai lefekvés következett.
Másnap pontosan érkezett mindenki a reggelihez a megválasztott csapatkapitányok jól dolgoztak. Reggeli után ismét egy kis elméleti oktatás következett a védekezési alapelveket tudtuk tisztázni és a gyerekek megismerkedhettek az egyéni és csoportos védekezés alapvető szabályaival. Filmrészletek segítségével mutattuk meg nekik a helyes és helytelen megoldásokat.
A gyerekek, amit megismerhettek az elmélet során annak gyakorlati megvalósítása következett a délelőtti edzés során. A másfél órás edzést a nagy meleg ellenére remekül bírta mindkét korosztály. Az ebéd már a kialakított étkezési rend szerint zajlott le, mindenki annyit kérhetett a csapat étkezését kiszolgáló edzőktől amennyit meg tudott enni. A házigazdákkal egyeztetett menü szerint többnyire olyan ételeket kértünk, amelyeket a gyermekek ismerhettek otthonról így nem nagyon volt válogatás. Mindig volt leves, főétel és sütemény vagy gyümölcs az étkezések során. A bőséges ebéd adagok még a repeta lehetőségét is biztosították minden gyereknek. Ezt követően a csendespihenő jól jött mindenkinek.
A délutáni mérkőzések előtt felmentünk a város főterére a szoborparkba, ahol a gyerekek a leghíresebb Erdélyhez kötődő személyiségek szobrait tekinthették meg. Ebben a parkban található az az emlékfa is, amelyet az Aranycsapat tiszteletére ültettek pár évvel ezelőtt neves szakemberek. Mi minden alkalommal megkoszorúzzuk ezt a szépen cseperedő fát, amely a nemzeti összefogást is szimbolizálja hiszen a csodás csapatunk sikerei egy kis időre lélekben ismét egységbe forrasztotta a magyarságot.
Összekötöttük a teret és az időt, a múltat és a jelent, Magyarországot és a Székelyföldet, a Sportiskolát és az Udvarhelyi Futball egyesületet. Utazásunk egyik célja volt az is, hogy azt, amit a gyerekeknek nem tanítanak az iskolába és otthon sem mesélnek el azt saját maguk láthassák és tapasztalhassák meg. A gyerekek megértették mi az oka annak, hogy 450 km-re a magyar határtól itt még mindenki magyarul beszél és miért volt szükség erre a több mint nyolcórás utazásra. Innen kisétáltunk a most újonnan felújított városi műfüves pályára, ahol elsőként játszhattunk edzőmérkőzést a frissen átadott pályán. A nagyobbak a korcsoportjuknak megfelelően 8+1-ben 16-16-ig játszottunk a kisebbek pedig 6+1-ben keresztpályán mérkőzhettek meg a helyiekkel. A mérkőzéseken kifejezetten szerettük volna viszontlátni azokat az elemeket, amelyeket a délelőtti elméleti és gyakorlati foglalkozásokon megtanultak a gyerekek. Mindezek mellett mivel a nagyobbak először játszottak ebben a felállításban rövid ismertetőt kaptak az ebben rejlő megoldásokról.
A következő nap hasonlóképpen indult, mint az előző, most az edzők a mérkőzéseken tapasztalt hibajavításokra koncentráltak. Megbeszélés és gyakorlati edzés keretében tisztázták az esetlegesen elkövetett nagyobb hibákat. Az ebéd utáni csendespihenő ezúttal rövidebb volt mert ezen a napon korábban játszottunk. Most egymás után tudott mérkőzni a két korosztály igy lehetőség kínálkozott a többiek játékának a megtekintésére is. Az ellenfelünk korosztálya némileg változott mert egy évvel idősebb korcsoportból is voltak ott gyerekek. Az alapelvek és a taktikai elvárások ugyanazok voltak, mint előző nap.
A harmadik napon délelőtt egy könnyed átmozgató edzést tartottunk, főleg lábtenisz szerepelt a programban. A gyerekek élvezték a más jellegű edzést, amelyet kötetlen játékkal zártunk. Az ebéd után kultúrprogram következett. Először Farkaslakára látogattunk el és megnéztük a híres székely író Tamási Áron szülőházát, ahol szakavatott idegenvezető kalauzolt bennünket. Megismertette a gyerekeket az író életével, gyerekkori élményeivel és főbb műveivel is.
Ezt követően megnéztük az író templom melletti sírját és a gyermekek ajándékokat apró emléktárgyakat vásárolhattak maguknak a híres bazársoron. Hazafelé ellátogattunk a város széli Szejkefürdőre a Mini Erdély Parkba, ahol a Székelyföld leghíresebb várai, kastélyai és neves épületei vannak méretarányos makettek formájába kiállítva. Játszópark, minimozi, kürtőskalács szerepelt a programban. A borsos belépőjegyet sem kellett megváltania a gyermekeknek mert a mi táborunk a gyerekekről szól, mindenkinek a DSI biztosította az ingyenes szórakozást.
Táborunk zárásaképpen a vacsoránál jutalomba részesültek a legjobban teljesítő játékosok. Másnap reggeli után elindultunk haza. A gyermekek jól bírták a fárasztó napokat és az utazást, a fegyelmezéssel nem volt gond az önállóságra és a hazaszeretetre nevelést elindítottuk.
Cikk nyomtatása